Újabb hatalmas szén-dioxid-kibocsátó indul be a Földön
Az emelkedő hőmérséklet miatt rengeteg szén kerül a talajokból a légkörbe. A hatás olyan lehet, mintha egy újabb fejlett, USA-méretű ipari állam jelenne meg a nagy üvegházgáz-kibocsátók között. Nemzetközi kutatás az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével. - Pécsi Napilap -
Sok vizsgálat foglalkozott már azzal, hogy a fölmelegedés hatására hogyan változik a talajba jutó vagy az onnan fölszabaduló szén mennyisége – az eredmények szerint jellemzően mindkettőnek a növekedésére lehet számítani –, azonban globális szintézis eddig még nem készült a témában. A Yale Egyetem Erdészeti és Környezettudományi Karának munkatársai által vezetett összegző elemzés szerint a felmelegedés következtében a talajok széntartalma 2050-ig 55 milliárd tonnával csökkenhet világszerte.
Ez a mennyiség a légkörbe kerülve 12-17%-kal növelheti meg az erre az időszakra kalkulált, emberi tevékenységből adódó szénkibocsátást. Egy hasonlattal élve e mennyiség nagyjából azzal ér fel, mintha egy újabb fejlett, USA-méretű ipari állam jelenne meg a nagy üvegházgáz-kibocsátók (Kína, Egyesült Államok, Oroszország, India stb.) mellett.
Az elemzést a Nature közölte); a cikk társszerzője volt az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Kröel-Dulay György is. A kutatás során az elmúlt 20 évben Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában összesen 49 helyszínen folytatott melegítéses terepkísérletek eredményeit vették figyelembe. Ilyen, a klímaváltozás hatásait kutató kísérlet zajlik 2001 óta a Kiskunságban is, amelynek eredményei szintén bekerültek az elemzésbe.
 |
Amennyiben a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedik, a talajokból a becslések szerint körülbelül 30 milliárd tonna szén kerül a légkörbe – áll a tanulmányban. A talajok szénvesztése a Föld hűvös éghajlatú térségeiben, a magasabb szélességi köröknél várható a legnagyobb mértékben. Ez azért lényeges, mert ezekben a régiókban az ott jellemző, örökké fagyott talajba, idegen szóval permafrosztba az évezredek folyamán hatalmas mennyiségű szén épült be. Alacsony hőmérsékleten alacsony a mikrobiális aktivitás, így ezek a készletek meg is őrződtek. A sarkkörközeli vagy azon túli területek fokozott érzékenysége azért aggasztó, mert ezekben a régiókban várható a legnagyobb felmelegedés. Ez a mikrobiális aktivitás élénkülésével jár, ami pedig jelentősen fokozza a CO2-kibocsátást. A permafroszt olvadása a benne lévő metán felszabadulása miatt is jelentősen gyorsíthatja a felmelegedést.
„A Kiskunságban folyó melegítéses kísérletünk eredménye illeszkedik a globális mintázatba – mondta Kröel-Dulay György, a tanulmány egyik társszerzője. – A vizsgált homoki gyepek talajának széntartalma ugyanis az egyik legalacsonyabb volt a szintézisbe bevont 49 kísérlet között, és itt nem is tapasztaltunk változást a talaj széntartalmában hosszú távú melegítés hatására sem.”
A Yale kutatói által vezetett vizsgálat egyértelműen kirajzolja a trendet: ahogy nő az átlaghőmérséklet, úgy csökken a talajok széntartalma, ami a légkörbe kerülve pozitív visszacsatolásként gyorsíthatja a globális felmelegedést.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Fontos útfelújítások kezdődnek Pápa térségében
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!
- Lezárásokra, forgalomkorlátozásokra kell készülni ma és holnap Budapesten
- Óvjuk adatainkat úgy, mint a pénztárcánkat
