Milyen újdonságokra számíthatunk 2017-ben?

2017.01.17.

Minden héten más, a munkavállalók, és a munkáltatók közt fennálló foglalkoztatási kapcsolatok tartalmi elemeit érintő kérdés kerül megválaszolásra, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályi háttérre, annak aktuális változásaira, és gyakorlati alkalmazásának jellemzőire. - Pécsi Napilap -

A teljesség igénye nélkül 2017-ben az alábbi, fontos változások várhatóak a munkajogban, és a hozzá kapcsolódó területeken: A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. novemberében közzétette a 2017. évre szóló foglalkoztatási kapcsolatok ellenőrzésére vonatkozó ellenőrzési ütemtervét.

Eszerint 2017. március 1-től 2017. április 30-ig célvizsgálat várható a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek ellenőrzésére. Ezt követően 2017. június 1-től 2017. július 31-ig várható – jellemzően a nyári szezonalitással összefüggő foglalkoztatásra vonatkozó – célvizsgálat, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak és a jogviszonyok rendezettségének ellenőrzésére, majd 2017. október 1-től 2017. november 30-ig várható célvizsgálat a személy és vagyonvédelmi foglalkoztatóknál.

A Kormány ígérete alapján 2017-ben várhatóan április 14-e (Nagypéntek) munkaszüneti nap lesz, erről ugyanakkor ezidáig jogszabály nem született. Amennyiben ezt is közzéteszik, úgy 2017. április hónapban az általános munkarend szerint 18 munkanap lesz, vagyis 144 óra a rendes munkaidőben ledolgozandó óraszám. A legérdekesebb – és egyben leglényegesebb – változás, amely idén január 1. napján lépett hatályba a napi pihenőidő szabályozási területét érinti. Eszerint a főszabályként 11 órás kötelező pihenőidő alóli kivételek közül (melyek esetén elegendő a 8 óra pihenőidő biztosítása) kikerült a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás, megmaradt ugyanakkor az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében történő foglalkoztatás.

Szűkíti ugyanakkor a munkáltató lehetőségét az az – alapvetően Uniós kötelezettségnek való megfelelés – következtében hatályba lépett előírás, mely szerint a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama el kell, hogy érje a huszonkét órát (ez az ún. kompenzációs pihenőidő). Eszerint tehát amennyiben a munkáltató a fenti felsorolásban szereplő lehetőségekből fakadóan 8 órára csökkenti a napi pihenőidő mértékét, úgy másnap 14 óra pihenőidőt kénytelen a munkavállalónak biztosítani annak érdekében, hogy a két nap átlagában 22 óra legyen a munkavállaló napi pihenőideje.

Nem szorosan a munka törvénykönyvét érintő változás, érdemes ugyan megemlíteni, hogy saját gépjárművel történő munkába járás esetén (a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével) változott a kilométerenként elszámolható összeg, mely a korábbi 9 Ft-ról 2017. január 1. napjától 15 Ft-ra emelkedett.