Ezt olvasta már?


Már dolgoznak a hatékony poloskacsapdán

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk.

Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.


„A poloskainvázió elviselhetetlen” – a MTA Titkárság egyik központi e-mail-címére érkezett levél jól jellemzi, mekkora problémával küszködnek az utóbbi hetekben számos házban, lakásban Magyarországon. A jelenséget az okozza, hogy két, itthon nem őshonos poloskafaj mostanában – ahogy lassan hűvösödnek az éjszakák – kezdett el melegebb helyeket keresve telelésre behúzódni az ingatlanokba. A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.

Legalább az emberre nem veszélyes

„A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről származik, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajokról van szó, amelyek az emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban, ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska (Leptoglussus occidentalis) esetében már regisztrálták a hazai kutatók, táplálékkeresés során előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrják az embert” – tájékoztat Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.

 

Vándorpoloska (Nezara viridula) egy szőlőfürtön
MTA AK Növényvédelmi Növényvédelmi Intézet

A két poloskafaj elterjedése jelentős károkozással jár. Mind a vándorpoloska, mind a márványospoloska sok tápnövényű kártevő, amely valósággal ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett károkozás sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük. A fentiekből logikusan következik a kérdés:

 

Mivel lehet védekezni ellenük?


A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni. „Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a kb. 1 cm-es résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet” – mondja Kontschán Jenő.

Rossz hír, hogy a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét (a jelenség ugyanaz lenne, ha lenne a két fajnak természetes ragadozója).

„Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt. Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat” – magyarázza a szakember. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Pontosan azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessennek ki. „A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd” – teszi hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.

Márványospoloska (Halyomorpha halys) egy dálián

Mikor lesznek a csapdás kutatásnak felhasználható eredményei, mikorra jutnak el a szakemberek egy prototípus kifejlesztéséhez? Kontschán Jenő szerint ez nehéz kérdés. Mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelniük, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, s mindez nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat, akkor már egy prototípust le fognak tudni tenni az asztalra.

Ha pedig véget ér a 2018-as poloskainvázió, az a rossz hír, hogy lassan készülhetünk a következőre. Az elmúlt évek megfigyelései szerint ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert sajnos a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.


Inváziós területhódítás régen és most

A tágabb összefüggés pedig a következő: az idegenhonos fajok terjedése folyamatosan zajlik, évente újabb és újabb fajok jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás, a nyitott határok, az Európa-szerte és globálisan is egyre gördülékenyebb közlekedés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, jól és gyorsan alkalmazkodó fajok könnyen új élőhelyeket hódítsanak meg. Az inváziós területhódítás nem ismeretlen a biológiában. Rengetegszer történt már hasonló, azonban az utóbbi 100–150 évben végbement folyamatok kimondottan az ember hatásának köszönhetőek. Remek példa erre a burgonyabogár története, amely Észak-Amerikában egy viszonylag szűk területen fordult elő, és a burgonya rokonnövényein élt. Akkortól kezdett világszerte elterjedt kártevővé válni, amikor kapcsolatba került a termesztett burgonyával, majd az 1850-es, 1860-as években először Észak-Amerikát, majd később az ember által behurcolva Európát is meghódította.

„A most nagy egyedszámban megjelenő poloskák sem most fejlődtek ki az evolúciójuk során, hanem most váltak olyanokká a környezeti feltételek, hogy – emberi segítséggel vagy anélkül – új élőhelyeket tudnak meghódítani, és ott természetes ellenségeik hiányában nagyon el tudnak szaporodni” – mondja Kontschán Jenő.







0
0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0
0

hírek innen, onnan

Meghalt Balázs Péter

A legendás színész 82 éves volt.

Kirúgtak egy 22 éves nőt, mert túl korán járt be dolgozni

Szokatlan munkahelyi történet került a nyilvánosság elé Spanyolországban. Egy 22 éves nő elveszítette állását, mert rendszeresen 40...

Így lesznek nyitva a hivatalok az ünnepek alatt

A két ünnep között is lehet majd – igaz, korlátozottan – ügyeket intézni.

Meghalt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész

2007 és 2021 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt.

Mi a gond a mai pénzrendszerrel, és hogyan lehetne jobbá tenni?

A jelenlegi pénzügyi rendszer számos problémával küszködik. A pénzteremtés és az eladósodás szoros összefonódása a rendszer...

Ellentmondásos volt a gyerekét leforrázó anya vallomása a rendőrök szerint

Megsérült az intézetben az édesanyja által leforrázott fiú.

Hansi Flick elmagyarázta, miért cserélte le Lamine Yamalt

Hansi Flick, a Barcelona vezetőedzője az Eintracht Frankfurt elleni 2–1-es BL-győzelmet követő sajtótájékoztatón elmondta, miért...

Ezt kell tenned a hűtővel még karácsony előtt

Tönkremehetnek az ünnepi ételek, ha erre nem figyelsz.

Elhunyt Balázs Péter

A népszerű színész 82 éves volt.

Gyors volt a kormány: megjelent a javítóintézeteket rendőri felügyelet alá helyező rendelet

Gulyás Gergely a szerda reggeli kormányinfón jelentette be, hogy a rendőrség felügyelete alá kerülnek a nevelőintézetek.

0

Sport

Vádat emeltek Aján Tamás ellen, több száz milliót sikkaszthatott el

Letöltendő börtönt kért az ügyészség a 86 éves férfira.

Óriási zakó során debütált a magyar futballreménység a Liverpoolban

Az ifjúsági Bajnokok Ligájában az Internazionale gálázott Milánóban a „vörösök” ellen.

Itt nézheti élőben a Liverpool Inter elleni BL-meccsét

Kedden a Bajnokok Ligája alapszakaszának hatodik fordulójában a Liverpool az Interhez látogat Milánóba. A 21 órakor kezdődő mérkőzést az RTL+ közvetíti élőben.

Szalah hiányában Szoboszlai büntetője döntött, a Liverpool ismét nyert a BL-ben

Három ponttal zárta milánói túráját a Liverpool, amely Szoboszlai Dominik büntetőjével győzte le 1–0-ra a 2024-2025-ös idény BL-döntősét.

Capello a Liverpool büntetőjéről: Botrányos, ilyet nem lehet megadni

Az olasz edzőlegenda, Fabio Capello a Sky Sport kommentátoraként dolgozott az Inter–Liverpool BL-mérkőzésen, melyet Szoboszlai góljával 1–0-ra nyert a vendégcsapat. Capello nem volt elégedett a játékvezetéssel.

Szoboszlai Dominikot trónra emeli az angol média, szinte minden újságnál ő a meccs embere

Micsoda játékos! Ráadásul már a magyar válogatott csapatkapitánya a Liverpool legeredményesebb futballistája.

Már nem Lipcsei Péter a Soroksár vezetőedzője

Lipcsei Péter távozik a labdarúgó NB II-ben szereplő Soroksártól, mostantól a Ferencváros utánpótlás-fejlesztéséért felel – írja a fradi.hu.

Az UEFA és Slot is méltatta Szoboszlait, aki meg is szólalt a győztes BL-gólja után

A Liverpool vezetőedzője a magyar válogatottat is szóba hozta az Inter elleni siker után.

A hollandok a magyarok helyett máris a hanyag és megdöbbent norvégokra készülnek

A skandinávok kapitánya messze nem volt annyira elragadtatva, mint játékosai.

Hivatalos panaszt nyújtottak be Donald Trump FIFA-tól kapott Béke-díja miatt

Mint ismert, Gianni Infantino, a FIFA vezetője „Béke-díjat” adott át Donald Trump amerikai elnöknek a 2026-os világbajnoki sorsolási ceremónián.

Carragher nem tudta türtőztetni magát, majd ő is szóvá tette Szoboszlai tizenegyesét

A Szalah-t kritizáló exliverpooli játékos egy ember miatt kiemelten örül a győzelemnek.

0
0

Bulvár

Megrepedt a Hold – és ez nagy baj lehet

A Hold kérge jóval nyugtalanabb, mint hittük: egy friss kutatás szerint az Apollo–17 leszállóhelyén ma is aktív törésvonal húzódik, ami komoly kockázatot jelenthet a jövő holdbázisai számára.

Szijjártó Péter bejelentette: Magyar-országra menekítik Hollandiából a Török Áramlatot üzemeltető vállalatot

Szerinte Magyarország energiabiztonsága ma nem működik Oroszország nélkül.

A szakemberek megkongatták a vészharangot: akár nyelőcsőkrákot is okozhat, ha így iszod a téli szezon legnépszerűbb italát

Az őszi-téli hónapokban mindannyiunk számára nagy felüdülést jelentenek a forró italok, azonban korántsem mindegy, pontosan milyen hőmérsékleten is fogyasztjuk e nedűket.

Megszólaltak Pintér Sándorék a brutális Szőlő utcai videó után

Arra nem reagáltak, hogy állítólag ismerték a felvételt már hetek óta.

Szijjártó Péter: „Garantáljuk, hogy február elején az első beton lenn lesz a földben”

Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladat

Trump: Orbán Viktor mindenképpen pénzügyi mentőövet kért, de ezt nem tudtam neki megígérni

Nem, nem ígértem neki, de ő mindenképpen kérte – mondta Donald Trump a Politico-nak.

Vádat emeltek Aján Tamás ellen, több száz milliót sikkaszthatott el

Letöltendő börtönt kért az ügyészség a 86 éves férfira.

blogmorzsák

Nagy mézes puszedli teszt

Csók, puszedli, puszi: a karácsonyi időszak egyik legnépszerűbb bolti süteménye a mézes puszedli. De vajon melyik a legfinomabb?

Az afgán-orosz háború testközelből

Szvetlana Alekszijevics interjúiban túlélők mesélnek a dicstelen "afgán kalandról".