RSS

Pápa, ...°C
2026. január 24, szombat, Timót

Politika

Pápainapilap » Politika » A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

2023.02.14.

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

Flourish logoA Flourish chart

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu

Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek

Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...

hírek innen, onnan

Még ne telepítse a Windows januári frissítését: súlyos hibát okozhat a gépében

Komoly problémákat okozhat a Windows 2026. januári frissítőcsomagja, ezért a Microsoft egyelőre nem javasolja annak telepítését. A hiba...

Amszterdamban is tilos lesz reklámozni a terméket, amelynek Hollandia a fő exportőre

A hollandiai nagyvárosok közül utolsóként Amszterdam vezetése is úgy döntött, hogy betiltja a húsipari termékek és a fosszilis...

Kijevben 800 ezren maradtak energia nélkül a mínusz 11 fokban az újabb orosz támadások miatt

A támadások már csak azért is üzenetértékűek, mert eközben az Egyesült Arab Emírségekben orosz, ukrán és amerikai küldöttség...

Orbán Viktor: A rezsicsökkentést nem elméletben kell eldönteni

Meg kell tartani a rezsicsökkentést - jelentette ki Orbán Viktor Kaposváron.

26 éven át tárgyalták eredménytelenül, most mégis a Tisza akadályozta meg a Mercosur-egyezményt?

Ursula von der Leyen átvitte a Bizottságon, a többség a Tisza Párttal együtt ellene szavazott az Európai Parlamentben. Pedig nem...

Lázár János: 2026-ban a Fidesszel vidéki magyarok nyernek, a vidék győztes lesz

"Most a vidék jön".

A híres urológus az asztalra csapott: ez az 5 ártatlan reggeli szokás évekkel rövidíthetik meg a veséid életét

Sokan azt gondolják, hogy az igazán veszélyes dolgok ritkák és szélsőségesek, pedig gyakran a legártalmatlanabbnak tűnő reggeli...

Erre való a második lyuk a töltőpisztolyon - Ezt sokan nem tudják

Sokszor használod, de valószínűleg sosem gondoltál bele, miért néz ki pontosan így a töltőpisztoly.

Az uborkalé és az új hőségszabály megmentette a címvédő Jannik Sinnert az Australian Openen

Sokan úgy vélik, a szervezők kivételeztek a görcstől szenvedő olasszal.

Íme a 60 másodperces intim gyakorlat férfiaknak, ami drámai hatással van a teljesítményükre

A legjobb pedig az, hogy a gyakorlatot bárhol, akár a munkahelyen is diszkréten el lehet végezni.

„Mindent hallottam és éreztem magam körül, de teljesen lebénultam” – Influenza miatt került kómába a 14 éves tinilány

Különös dolgokat látott és hallott a tinilány. Influenza miatt küzdött az életéért.

Drámai fordulatot vett a 3I/Atlas élete, hirtelen megváltozott a csillagközi üstökös

Váratlan intenzitással reagált a napközelségre.

Sport

Megvertük a verhetetlent: 2022 után ismét Eb-döntőt játszik a magyar pólóválogatott

A harmadik negyedig egyszer sem vezetett, utána lesimázta a görögöket Varga Zsolt csapata.

Kiborultak Szerbiában a magyarok elleni döntő előtt, Mandics üzent is a mieinknek

A történtek miatt panaszt nyújtottak be a szerbek az Európa-bajnokságon.

Szerb dráma vezéráldozattal az Eb-elődöntőben, ennek a magyarok örülhetnek

Megvan a magyar férfi-vízilabdaválogatott ellenfele a döntőre, visszavághatnak Vogelék.

A svájci szövetségi kapitány kimondta, mit gondol a Magyarország–Svájc meccs után a kézilabda Eb-n

A svájci média hangsúlyozza, hogy a magyar együttes volt a találkozó esélyese, így számukra az egy pont is bravúr.

Nevet változtat a 14-szeres magyar bajnok Budapest Honvéd labdarúgócsapata

A klub honlapjának szavazása egyértelmű eredményt hozott.

Hétgólos hátrányból állt fel, és harcolt ki döntetlent a magyar válogatott az Eb-n

Elképesztő második félidőt produkált Chema Rodríguez együttese, amelynek így is egy ponttal kell beérnie.

Ennyi esélye van a Fradinak az El-nyolcaddöntőre és negyeddöntőre

Az Európa-liga-csoportkör előtt kijött a Football Meets Data szokásos statisztikája.

Eb-döntős a férfi pólóválogatott

Kiváló játék után döntőben Magyarország.

Szalai Attilát kirakta a keretből, őrjöngött az edző a Fradi-kedvenc szép gólját hozó meccs után

Szerinte ha játékosa Sallai Roland csapattársa lenne, nem így alakult volna a pénteki bajnoki.

Így áll a magyar válogatott csoportja a kézilabda Eb-n Svédország sikere után + videó

A kézilabda Eb-n válogatottunk vasárnap 15.30-kor a szlovének ellen játszik.

Kerkez Milos kiszorította, a Liverpool játékosa már télen távozna a klubtól

A Liverpol balhátvédje még a téli átigazolási ablakban távozni szeretne.

Varga Zsolt elárulta a görögök elleni győzelem titkát – ezt nem tudták a görögök?

Bevált szövetségi kapitányunk taktikája, de más is kellett az Eb-döntőbe jutáshoz.

Bulvár

Könnyeivel küszködve vallotta be a szörnyű igazságot Jákli Mónika volt párja a tragédiával kapcsolatban

Boráros Gábor könnyek között vallott a Jákli Mónika halála óta átélt nehézségekről és a rá váró legfájdalmasabb feladatról.

Lázár János: Nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról

A miniszter szerint annál nagyobb cigányintegrációs programot ebben az országban senki nem csinált, mint ő Hódmezővásárhelyen, még polgármesterként.

Lesújtó hír: Jellegzetes ismertetőjeggyel találtak egy holttestet, a magyar rendőrség közleményt adott ki

Már folyik a vizsgálat.

Kiszivárogtak a kamerafelvételek Jákli Mónika utolsó útjáról, a Mercedes érthetetlen útvonalat járt be

Megdöbbentő kamerafelvételek kerültek elő Jákli Mónika tragédiájáról. A Mercedes rejtélyes útja és az időbeli hézagok új kérdéseket vetnek fel.

A szexpóz, amit a nők utálnak, de a férfiak imádnak - A legszexibb a pasik szerint

A férfiak szerint pokolian szexi ez a szexpóz, a nők viszont kényelmetlennek és kiábrándítónak tartják.

Máris megvan, kit okolnak Jákli Mónika haláláért

Több szemtanú állítja: Jákli Mónika párja szinte a mentőkkel egy időben érkezett meg a balesethez. Míg hangosan azt kérte, hogy mentsék meg szerelme életét, egyesek szerint közben az elkallódott mobiltelefonját